Szabadtéri területek tüzeinek megelőzésével kapcsolatos tűzvédelmi tájékoztató a lakosság számára
A nem művelt szabad belterületek1 (parlagon hagyott – telek, zártkert, kert, gyümölcsös, stb.) tűzeseteinek megelőzése a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata.
Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli1, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat
polgármesteri hivatalának. Telefonszámok 112, 105.
A növényi hulladékok égetésének szabályai: 2
1. Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
2. Amennyiben a magánszemély azt nem saját tulajdonában lévő ingatlanon folytatja, úgy az égetés feltételek írásbeli meghatározása szükséges.
3. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.
4. A szabadban tüzet gyújtani csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. Ennek érdekében a környező területet ki kell tisztítani éghető anyagoktól, körül kell szántani, ásni.
5. A szabadban a tüzet őrizetlenül hagyni nem lehet. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
6. Szabadban a tüzelés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
Tűzgyújtási tilalom 3
Fokozott tűzveszély esetén a miniszter határozatban – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel való egyeztetés mellett – az ország egészére vagy meghatározott területén lévő erdőre, valamint az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre – átmeneti időre – általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. A tűzgyújtási tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül.
Aki tüzet okoz arra a vonatkozó jogszabályok4 alapján kötelező tűzvédelmi bírságot kiszabni, melynek mértéke 100.000. Ft-tól 3.000.000.- Ft-ig terjedhet. A bírság kiszabása nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól.
Egy esetleges tűz során biztosítási igény benyújtásához a biztosító cég hatósági bizonyítványt5 kér, melyet az illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltség ad ki. A hatósági bizonyítvány kiadásának az alapja a tűzoltóságok adatgyűjtése, melyben a tűzre utaló tényeket, adatokat is rögzíti. A hatósági bizonyítvány tartalmában az esetlegesen elhanyagolt terület tényét fel lehet tüntetni.
Jogszabályjegyzék
1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 5. §, 18. §
2. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 567. §., 568.§., 569. §.
3. 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 67.§.
4. 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 7. §
5. 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról 2. §, 14. §, 15. §.
A tájékoztatóban leírt szabályok a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályokkal együtt érvényesek.
Leave a Comment